Épületenergetikai jogszabályok
(részletek, tájékoztató szinten)
2016. január 1-je előtt a tanúsítási rendszer egy betűjellel jellemezte az épület vagy épületrész besorolását, addig az utána lévő rendszer két betűt használ, az előzőt duplázva (A–AA, B–BB, …). Így a két eltérő rendszer és az azokban kiállított tanúsítványok egymástól megkülönböztethetők lesznek.
Mivel a megújuló részarány és az épülethatároló szerkezetek együttes hőszigetelő képessége csak egész épületre értelmezhető, ezért a többlakásos épületben lévő lakások tanúsításánál a BB besorolás megszerzésnek alapfeltétele, hogy az egész épületet már korábban BB besorolásúra tanúsítsák.
AA besorolás megszerzéséhez az alacsony energiafogyasztáson, a jó hőszigetelő képességen és megújuló energiahasznosításon felül is meg kell felelni az alábbiaknak:
- a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,
- a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,
- az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön, legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.
Az energetikai besorolás megállapításának vizsgálati eszközei:
- a referencia érték
- a q-tényező, mint összehasonlító paraméter
- megújuló részarány
- az alkalmazott számítási módszertan
- mérők, szabályozók alkalmazása
Néhány változás a 2015-ös évben még érvényes szabályokhoz képest:
- eltűnt a felület térfogat arány (A/V) szerinti megkülönböztetés;
- az irodára vonatkozó követelménnyel azonos követelmény került meghatározásra a legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületekre;
- oktatási épületekkel azonos követelmény került meghatározásra az előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületekre;
- egyéb rendeltetésű épületeknél a referencia érték meghatározása során a követelmény értéket 10 kWh/m2/év-vel csökkenteni kell a 2.4. pont szerint
- az iroda és kereskedelmi épülteknél a hűtött hasznos alapterület is a követelmény meghatározó elemévé vált.
- ennek megfelelően a hűtött hasznos alapterület adatát is fel kell vinni tanúsítás során, és ellenőrzésre kerül iroda,- és kereskedelmi épület esetén.
Mikor NEM kell energetikai tanúsítvány?
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a megvásárolni vagy bérbe venni kívánt ingatlan esetében szükséges-e egyáltalán energetikai tanúsítványt készíttetni, nézzük milyen ingatlanok maradhatnak ki a körből:
Általános szabály, hogy az ingatlan értékesítésekor vagy bérbevételekor energetikai tanúsítvány kell készíttetni, milyen kivételek vannak?
Milyen épületekre nem szükséges az energetikai tanúsítvány elkészíttetése:
- legnagyobb kört a fűtetlen épületek teszik ki, pontosabban a rendelet szerinti megfogalmazásban "a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó"
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre
- a hitéleti rendeltetésű épületre
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges illetve alakul ki
- a műhely rendeltetésű épületre
- a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre
Milyen helyzetben nem szükséges még az energetikai tanúsítványt elkészíteni?
- ha az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt
- a használatba vételi engedély megléte (bejelentést megelőzően) előtti tulajdon-átruházás esetén
- a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó esetekben történő tulajdonosváltás és bérbeadás esetén
A jelenleg hatályos, az energetikai jellemzők meghatározásáról szóló 7/2006. TNM
rendeletet, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.
(VI. 30.) kormány rendelet alapján szükséges „energia tanúsítani” a rendeletekben meghatározott
épületeket.
Ezek a 2009. január 1. óta tanúsításra kötelezett új építésű és meglévő épületek,
valamint a nagyobb felújítás, korszerűsítés alatt álló meglévő épületek,
továbbá 2012. január 1. után meglévő épületek eladása és 1 éven túli
bérbeadása esetén is kötelező energetikai tanúsítványt kiállítatni.
Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, azaz például lakások esetében is kötelező
energetikai tanúsítványt elkészítetni, ha eladására kerül sor, vagy az ingatlant 1
évet meghaladó időtartamra bérbe adják, illetve a jogszabályok változása miatt az
1 évnél rövidebb bérbeadás sem mentesül a jövőben.
Így 2012. január 1. után tulajdonképpen mindenki érintett az energetikai
tanúsítvány megismerésében, elkészíttettetésében. 2013. január 9-től, illetve
egyes paragrafusok (állami tulajdonú közhasználatú, és 1000m2 hasznos
alapterületű épületek 2013. július 9-től) új rendelkezések lépnek hatályba!
A 40/2012 számú BM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek
meghatározásában módosítja a 7/2006 TNM rendeletet, a 105/2012 számú BM
rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításában jelent új
szabályozást a 176/2008. Kormány rendelethez képest.
Az új rendelkezések értelmében már az ingatlan hirdetésekben is fel kell majd
tüntetnünk az ingatlan energetikai besorolását, továbbá az adásvételi, illetve a bérleti szerződés
kötelező tartalmi eleme lesz a tanúsítvány átvételének igazolása.
2015. július 1-től igényelhető a CSOK (Családok Otthonteremtési Kedvezménye), a szabályzó rendelet szerint a legmagasabb támogatást "Alacsony energiafogyasztású épület" esetén lehet igénybe venni. Mit jelent pontosan az alacsony energiafogyasztás?
Az energetikai tanúsítvány készítését szabályzó jogszabály - a többször módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet - nem tartalmaz információt az "Alacsony energiafogyasztású épületről", a jogszabályban leírt legkedvezőbb besorolás az A+, az alábbi táblázat alapján:
| Minőségi osztály betűjele | Összesített energetikai jellemző és a viszonyítási alap arányának százaléka | Minőségi osztály szöveges jellemzése |
|---|---|---|
| A+ | 55 | Fokozottan energiatakarékos |
| A | 56-75 | Energiatakarékos |
| B | 76-95 | Követelménynél jobb |
| C | 96-100 | Követelménynek megfelelő |
| D | 101-120 | Követelményt megközelítő |
| E | 121-150 | Átlagosnál jobb |
| F | 151-190 | Átlagos |
| G | 191-250 | Átlagost megközelítő |
| H | 251-340 | Gyenge |
| I | 341< | Rossz |
Az "Alacsony energiafogyasztású épület" definicióját a CSOK-ot leíró 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet határozza meg, az alábbiak szerint:
256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet - A lakásépítési támogatásról
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 év.
CSOK támogatáshoz készülő energetikai tanúsítvány esetében a fenti követelményérték elérésére kell törekedni a támogatás maximalizálása érdekében.
forrás: pannonmuhely.hu